Akikről a hírek nem szólnak – Éhezni vagy fagyoskodni?
Míg a világ a Kelet-Ukrajnában újonnan felszabadított területekre figyel, kevés szó esik azokról, akik a háború első napjától nélkülöznek és a helyzetük keveset változott. A Harkiv megyei katonai cselekmények csak ideig-óráig tudják elfedni azokat a nehézségeket, amiket az ott élő emberek immár több, mint fél éve kénytelenek elviselni. Ráadásul a tél közeledtével egyre inkább előtérbe helyeződnek olyan kérdések, mint az ablakok sokszor általános hiánya, vagy a fűtés. Az Ökumenikus Segélyszervezet kiterjedt felmérést végzett a területen, hogy a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb segítséget tudja nyújtani a sokat szenvedett térségnek. Többrészes sorozatunk utolsó epizódjában kollégánk, Kiss Dániel újra a ködös Harkivból jelentkezik.
Zolocsivból Harkivba visszatérve Segélyszervezet munkatársai a Gyija (Cselekvés) nevű, szociális és humanitárius tevékenységet folytató egyesület munkatársaival egyeztettek. A beszélgetés folyamán képviselőjük nem győzte sorolni, hogy csak a városban milyen problémák nehezítik a humanitárius helyzetet. „Szerintetek hova tűntek az emberek Szaltivkából? A többség nem a lakásába ment vissza” – mondja Nagyija, a harkivi szervezet projektmenedzsere.
Harkiv megye problémái ok-okozati összefüggésben állnak. A lakosság mintegy felének nincs munkája, így bevétele sem. A legtöbb esetben anyagi támogatásra csak azok jogosultak, akik megszállt területről menekültek el. A megye lakosságáról általában elmondható, hogy azok, akik kevés pénzzel vagy bevétel nélkül maradtak, visszatérnek otthonaikba, még akkor is, ha zordabb körülmények várják őket otthon. A hazatérést általában az indokolja, hogy az érintetteknek már nincs kinél meghúzni magukat Ukrajna biztonságosabb részein, vagy nem tudják a lakbért fizetni. A kisszámú, szétszórtan elhelyezkedő, szűkös és hosszú távú tartózkodásra alkalmatlan átmeneti szállások Harkivban és térségében nem kínálnak elégséges alternatívát a visszatérőknek.
A fentebb vázolt helyzet azt eredményezi, hogy Harkiv külvárosi lakótelepein rengetegen éjszakáznak továbbra is a pincékben, mi több, a telet is ott tervezik átvészelni. Az így kialakuló nyomortanyákon százával élnek olyan emberek, akik a valóság mellett csak a helyi karitatív szervezetek adatbázisaiban léteznek.
A fűtési szezon Ukrajnában október 15-én vette kezdetét. Szaltivkában és más kerületekben a helyiek gyanúja szerint nem fogják bekapcsolni a távfűtést. Ehhez ugyanis az kell, hogy egy adott épületben a lakók legalább fele életvitelszerűen ott tartózkodjon. A másik szempont az épület szigetelése: ha azok a harci cselekmény folyamán megsérültek; lyukak tátonganak a falakon vagy hiányoznak az ablakok, kifűthetetlenné válik.
Az alábbi riportvideóban egy harkivi lakos mutatja meg azt, hogy milyen körülmények között készül családjával a télre, és beszél arról is, hogy miért döntöttek a maradás mellett még úgy is, hogy tudják, fűtés nélkül fognak maradni.
A helyzet tehát aggasztó. A fűtés és az áramellátás megszűnése Harkivban és környékén a helyi erőmű leállása esetén szinte bizonyosan bekövetkezik, így a Segélyszervezet kimondott célja a várhatóan hideg télre való felkészülés. Az érdemi segítségnyújtást megelőző felmérések mellett folyamatos a segélyszállítmányok előkészítése is.
